Probiotikumok, prebiotikomok

A probiotikumok atyjaként is számon tartott Nobel-díjas orosz Ilja Mecsnyikov, a múlt század elején írt először arról, hogy a bélrendszerbe az egyes ételekkel (ilyen a joghurt, aminek bolgár változatát minden nap fogyasztotta) bekerülő tejsav(lacto)baktériumok elpusztítják a káros mikroorganizmusok egy részét, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a szervezet egészséges működéséhez. A joghurtból kitenyésztett baktériumtörzset Lactobacilus bulgaricusnak nevezte el. Ilja Mecsnyikov felfedezése alapozta meg azokat a későbbi kutatásokat, amelyek a probiotikus baktériumok hatásait tanulmányozták.

Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, amelyek elsősorban a bélrendszerben, közelebbről az immunrendszerhez tartozó bélflórában – az immunrendszer 70-80 százaléka a bélrendszerben található – fejtik ki jótékony hatásukat. Legfontosabb tulajdonságaik, hogy erősítik az immunrendszert, meggátolják a bélflórába bekerülő káros mikroorganizmusok, gombák és baktériumok szaporodását, segítik a tápanyagok, illetve többek között a vas, valamint a kalcium felszívódását, B- vitaminokat és K-vitamint termelnek.

A legfontosabb probiotikumok

  • Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus bulgaricu.
  • Bifidobacterium lactis, Bifidobacterium longum

A probiotikumok számára rendkívül fontos a táplálékukként szolgáló prebiotikumok jelenléte. Olyan természetes tápanyagokról – elsősorban oligoszacharidok – van szó, melyeket a szervezet nem képes lebontani, így sértetlenül eljutnak a vastagbélbe megtelepedő probiotikumokhoz. A prebiotikumok ezen kívül megakadályozzák, hogy a káros baktériumok megtapadjanak a bélnyálkahártyán, segítik a kalcium felszívódását, enyhítik a szorulást, csökkentik a káros (LDL) koleszterin szintjét, valamint megkötik a méreganyagokat. A probiotikumokról és a prebiotikumokról további érdekességek olvashatók az oldalt található cikkekben!