Probiotikumok, prebiotikomok

A probiotikumok atyjaként is számon tartott, Nobel-díjas orosz Ilja Mecsnyikov, a múlt század elején írt először arról, hogy a bélrendszerbe az erjesztett ételekkel (ilyen a joghurt, aminek bolgár változatát minden nap fogyasztotta) bekerülő tejsav(lacto)baktériumok elpusztítják a káros mikroorganizmusok egy részét. Ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a szervezet egészséges működéséhez. A joghurtból kitenyésztett baktériumtörzset Lactobacilus bulgaricusnak nevezte el. Ilja Mecsnyikov felfedezése alapozta meg azokat a későbbi kutatásokat, amelyek a probiotikus baktériumok hatásait tanulmányozták.

Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, amelyek elsősorban a bélrendszerben, közelebbről az immunrendszerhez tartozó bélflórában – az immunrendszer, illetve az immunsejtek 70 százaléka a bélrendszerben található – fejtik ki jótékony hatásukat. A probiotikus készítmények legfontosabb tulajdonságai, hogy erősítik szervezetünk védekező képességét, meggátolják a bélflórába bekerülő káros mikroorganizmusok, gombák és baktériumok szaporodását. Ezen kívül segítik a tápanyagok, illetve többek között a vas, valamint a kalcium felszívódását, B- vitaminokat, K-vitamint és emésztőenzimeket termelnek.

A legfontosabb probiotikumok

  • Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus bulgaricu.
  • Bifidobacterium lactis, Bifidobacterium longum

A probiotikumok számára rendkívül fontos a táplálékukként szolgáló prebiotikumok jelenléte. Olyan természetes tápanyagokról – elsősorban oligoszacharidok – van szó, melyeket a szervezet nem képes lebontani, így sértetlenül eljutnak a vastagbélbe megtelepedő probiotikumokhoz. Javítják a kalcium felszívódását, enyhítik a szorulást, csökkentik a káros (LDL) koleszterin szintjét, valamint megkötik a méreganyagokat. Sőt, a prebiotikumok a káros mikroorganizmusok szaporodását is gátolják.

A probiotikumokról és a prebiotikumokról további érdekességek olvashatók a fenti menüben található cikkekben!

Hirdetés:
Hirdetés: