A probiotikumok pótlása

Az emésztőrendszer egészséges működésének egyik feltétele a bélflórát alkotó mikroorganizmusok egyensúlya. Ennek az optimális állapotnak a fenntartásához járulnak hozzá a különböző probiotikumok, amelyek beviteléről, illetve szükség esetén pótlásáról elsősorban a helyes táplálkozással gondosodhatunk.

Az immunrendszert erősítő, valamint az emésztést és a szervezet egészséges működését elősegítő bélflórát felépítő hasznos, probiotikus baktériumok száma, a helytelen táplálkozás, az antibiotikumok, a gyulladások, egyes betegségek, valamint aszervezetbe kerülő különböző vegyszerek, a nehézfémek és más méreganyagok hatására jelentősen csökkenhet. Annak érdekében, hogy megőrizzük, illetve szükség esetén visszaállítsuk a bélflóra egyensúlyát, szükség van a probiotikumok pótlására.

A bélflóra kialakulása, a születés pillanatában kezdődik, a szülőcsatornából ekkor érkeznek az első mikroorganizmusok a csecsemő steril (csíramentes) emésztőrendszerébe. Nem véletlen, hogy a császármetszéssel világra jött gyerekek bélflórája később épül fel. Hasonló a helyzet a tápszerrel táplált csecsemőknél, esetükben az anyatejben található tejsavbaktériumok hiánya jelenthet problémát a későbbiekben.

Amikor a sérült bélflóra miatt, szükségessé válik a probiotikumok fokozottabb bevitele, nem szabad elfelejteni, hogy a bél mikroflórájának összetétele két harmad részben személyre szabott: befolyásolják a genetikai adottságok, a csecsemőként kapott anyatej összetétele, a táplálkozási szokások, valamint a környezeti ártalmak. A legjobb az lenne, ha mindenki tisztában lenne a bélrendszerben élő hasznos baktériumok, köztük a probiotikumok fajtáival. Mivel ez nehezen kivitelezhető, akkor járunk el helyesen, ha a probiotikumok pótlása során minél több, élő és aktív, a gyomorsavat elviselő probiotikus baktériumtörzset juttatunk a szervezetünkbe. Bár a probiotikumok számos élelmiszerben és készítményben megtalálhatók – a táplálékkiegészítők címkéjén a probiotikus összetevőket is feltüntetik –, nem árt, ha tisztában vagyunk szervezetünk esetleges gyengeségeivel. A legismertebb probiotikus készítmények laktobacillusokat – lacto/tejsav baktériumot – és bifidobaktériumokat tartalmaznak. Amennyiben laktóz érzékenységben szenvedünk, nem ajánlott az erősen erjesztett probiotikus tejtermékek – joghurt, kefir, érlelt sajtok – fogyasztása.

Egy jó tanács: a káposzta ugyan a probiotikumok mellett, vitaminokban is bővelkedik, azonban rossz emésztés, gyomorégés, puffadás/szelesedés esetén fogyasztását inkább kerüljük el, vagy csak kisebb mennyiséget együnk belőle. Ne feledjük: a probiotikumok bevitelekor gondoskodjunk a hatásukat erősítő prebiotikomok utánpótlásáról is!